Track & Race Sportügynökség Kft. - A sportrendezvény partner

Drákói szigorra készül az MLSZ

Gyakoribb ellenőrzésekkel és beszámoltatásokkal igyekszik a szövetség pénzügyi fegyelmet követelni az NB I-es kluboktól.

Gudra Tamás szerint több évközbeni vizsgálatot folytat az MLSZ a kluboknál – digisport.hu

Az egyre gyakoribbá váló anyagi gondokról szóló hírek lépésre késztették a Magyar Labdarúgó Szövetséget. A Pécs csak egy klub, amelyik jelen pillanatban teljesen padlón van anyagilag, de több más klubról is hallani, így a Kecskemét és a Pápa háza tájáról is lehet hallani kisebb-nagyobb gondokról.

A szövetség ma sajtóbeszélgetést tartott, ahol Gudra Tamás, az MLSZ gazdasági igazgatója jelezte, már az ősszel is tartottak helyszíni ellenőrzéseket, melyek folyamán a licencfeltételek teljesülését vizsgálták. Azonban kiemelte, hogy nehéz úgy dolgozni, hogy sok klub nem tartja be a szabályozásokat, illetve megállapodásokat kötnek a tartozások átütemezéséről, ennek következtében pedig nincs jogalapja a kizárásnak. Más kérdés, hogy sokszor ezeket a megállapodásokat sem tudják/akarják betartani.
„Eddig évente csak egyszer csináltunk ilyet, az ősszel azonban tíz helyen vizsgálódtunk így az NB I-ben.”

Az MLSZ igyekszik pénzügyi fegyelemre szoktatni a klubokat.

A gazdasági igazgató szerint az MLSZ elkezdet kidolgozni egy rendszert, amellyel különböző pénzügyi szabályozásokat, illetve követelményeket állítson az élvonalbeli klubok elé. Mindezzel biztosítani szeretnék a folyamatos működést, valamint elkerüljék a csődhelyzeteket. Kiemelte, garantálni kellene egy minimális – legalább 400 milliós – költségvetést, vagy akár a játékosok esetében a fizetési sapka bevezetését. Az is egy megoldás lehet Gudra szerint, ha bizonyos tartozás elérésekor fel lehetne függeszteni az adott csapat szereplését. De felvetődött, hogy az MLSZ online rendszeren keresztül kísérje figyelemmel a klubok tartozásait.

Szó esett a versenyrendszerről is. Gudra Tamás elmondta, bár pénzügyi szempontból csökkenteni kellene az élvonal létszámát, mert az ország gazdasági helyzete nem engedi meg a tizenhat NB I-es csapatot, ám a sportszakmai érvek ennek ellenkezőjéről szólnak. Ugyanis a kevesebb élvonalbeli csapattal egyes országrészek kiesnének a vérkeringésből, sok klub pedig csődbe mehet, hiszen a szponzoroknak csak élvonalbeli csapatokat éri meg támogatni. Hozzátette, az NB II és NB III-ban bevezetett létszámcsökkenés pozitív visszhangra talált, ám az élvonalban a következő egy-két évben nem terveznek hasonlót.

Ami a klubok költségvetését illeti, Gudra szerint általános probléma az alacsony költségvetés. A gazdasági igazgató szerint a jelenlegi 5-600 millió forintos büdzsének legalább kétszerese lenne szükséges a tartós és biztos élvonalbeli szerepléshez. A nemzetközi kupák főtábláihoz pedig már milliárdos költségvetéssel lehetne esély, a rendszeres csoportkörös részvételhez pedig öt-tíz milliárddal lehetne elegendő.

A klubok költségvetési hiányát a szerencsejátékokból lehetne pótolni – onsideanalysis.com

A fő problémát Gudra abban látja, hogy a klubok költségvetésének csak fele származik saját bevételből, a másik része a tulajdonosok saját zsebéből tevődik össze. Kiemelte, a hiány átlagosan 200 millió forint, melyet véleménye szerint a szerencsejátékokból lehetne kipótolni. A gazdasági igazgató rámutatott, hogy a jegybevétel még az európai átlagtól is messze elmarad.

Gudra cáfolta azon állítást, miszerint pénzügyi csőd felé halad az NB I. Hangsúlyozta, az élvonalbeli klubok adózás előtti eredménye 2010 és 2012 között összesen 5,5 milliárd forinttal lett kevesebb, ugyanakkor a személyi jellegű ráfordítások közel 7 milliárd forinttal emelkedtek. „A veszteségek csupán a jövedelmek kifehérítésének érdekében tett intézkedések következtében jelentkeztek. Ezek a kiadások eddig nem voltak kimutathatók, hosszabb távon pedig el is tűnhetnek.” – fogalmazott Gudra Tamás.

Gavalovits Sándor