A Real Madrid az AC Milan ellen fejezte be a két meccse kínai kirándulást. Az Inter ellen sima 3-0 lett a vége, most viszont már bizonyos problémák is felütötték a fejüket.
Kép: www.as.com
Rafa Benitez a 4-4-2-es felállásban küldte pályára csapatát. A védelem bal oldalán meglepetésre Arbeloa játszott, a túloldalon az újonc Danilo, középen Varane és Pepe szerepelt. A középpályán Modric és Casemiro szűrt illetve próbálta a játék eszét adni, a többi viszont már nem volt kőbe vésve. Lucas Vazquez, Bale és Ronaldo is rengeteget változtatta a helyét. Egyedül Benzema maradt meg csatárnak végig, mellette viszont eleinte Vazquez, később Bale, de néha még Ronaldo is megfordult. Az említett három ember közül ki kell emelni Vazquezt, akin mindvégig látni lehetett, hogy szeretne bizonyítani. Bevállalósan játszott, bátran belement az egy-egy elleni párharcokba, és még ha bele is csúsztak hibák a játékába, a szándékot, az akarást nála mindenképpen dicsérni kell. Bale-ről ugyanez már nem mondható el, de Ronaldo sem volt túlmotivált. Benzema nem sokszor találkozott a labdával – a középpályán nem egészen úgy mennek a dolgok, ahogy azt korábban megszokhattuk. A Real egyértelműen a gyors akciókra épít. Néhány érintésből egy szempillantás alatt felérni a kapuhoz és pontot tenni az akció végére – lényegében most erről van szó.
Tavaly Ancelotti irányításával a Spanyolországban megszokott labdabirtokláson alapuló játék volt a jellemző, Benitez viszont inkább valami egészen mással próbálkozik. A Milan igazából még eddig sem jutott el. Az olaszok egyszer-egyszer odaértek a Real kapuja elé, de végül a fehér mezes védők mindig menteni tudtak Navas kapuja elöl. A Real támadásai még ennyi veszélyt sem tartogattak: nem jöttek a lövések, nem sikerült helyzetbe hozni a támadókat és sok támadás ért véget céltalan Danilo beadásokkal. A második félidőben aztán érkeztek a csoportos cserék. A Milannál többek között Bacca, Honda vagy Adriano is pályára lépett – a támadásokra építettek a csíkosban játszók. A Realnál bejött Isco, Jese, Kroos, Ramos és Kiko Casilla is. Nyugodtan kijelenthető, hogy a cserék mindkét oldalon élénkítően hatottak az addig eléggé szunnyadó meccsen. A Realnál főleg Isco beállása hozott új színt és lendületet, de Casilla kapusra is nagy szükség volt – a formába lendülő Milan támadók szépen próbára tették. Ronaldo sokat tartózkodott a pálya jobb szélén, Bale folyamatosan változtatta a helyét – maradt a 4-4-2 a második félidő elején. Aztán 70 perc elteltével érkeztek a csoportos madridi cserék: Carvajal, Marcelo, Cheryshev, Nacho és James érkeztek be. A Real továbbra sem tudott összerakni egy értelmes támadást sem.
Olyan volt, hogy egy darabig ügyesen építgették az akciókat, de az utolsó passzoknál mindig közbejött valami. Főleg a széleken próbálták meg feltörni a védelmet és beadásokkal zavart kelteni, de nem jártak sikerrel. A Milannak ezzel szemben megvoltak a maga lehetőségei, csak a szerencse és Casilla védései tartották a 0-0-t. Összességében nézve viszont még így is a Madrid volt a jobb, minden hibája és hiányossága ellenére erősebb mint a Milan – az olaszoknak csak egy-egy momentumuk volt, nem több. Gólokban viszont egyik sem tudott túltenni a másikon, így a döntés a tizenegyespárbajra maradt. Bacca és Kroos is hibázott, ám a döntő hibát senki sem akarta magára vállalni. Addig húzódtak a büntetőrúgások, hogy már a kapusok lőttek egymásnak. Casilla belőtte, a 16 éves Donnarumma viszont hibázott – a Real Madrid lett a párharc győztese.
Összeállítások:
Real Madrid: Navas (Casilla); Danilo (Carvajal), Pepe (Nacho), Varane (Ramos), Arbeloa (Marcelo); Bale (Cheryshev), Modric, Casemiro (Kroos), Ronaldo (James); Vazquez (Isco), Benzema (Jese)
AC Milan: Diego Lopez (Donnarumma); Antonelli (Paletta), Ely (Zapata), Alex (Mexes (Matri)), De Siglio (Calabria); Bertolacci (Mauri), De Jong, Poli (Montolivo); Suso (Honda); Niang (Bacca), Cerci (Adriano)
Real Madrid – AC Milan 0-0 – Tizenegyesekkel 10-9
G.:
Baranyai Balázs
