Kiegyenlített összecsapáson mindkét együttes nyerhetett volna. A kapusok mindkét oldalon jól védtek, persze Bogdán Ádámnak a védelem lyukassága miatt olykor nehezebb dolga volt.
A találkozó előtt egy nappal Michal Bilek nem tartotta fontosnak az eredményt, inkább szerette volna kipróbálni mind a négy csatárát. Egervári Sándor ellenben mindenképpen jó eredményben bízott a pótselejtezők miatt.
Kovács István és Juhász Roland is a kezdők között kapott lehetőséget, utóbbi a csapatkapitányi tisztet is betölthette ezen az estén. Az első helyzetet a mieink dolgozták ki, ám Vanczák hiába emelt Dzsudzsák elé, a Dinamo Moszkva támadójának lövésébe beleléptek. Szinte azonnal próbálkozott az ellenfél, Kozák közeli lövését hárította Bogdán. A folytatásban akadt helyzet mindkét oldalon, előbb Dzsudzsák lövését védte Drobny, majd a magyar védelem hibáját kis híján góllal büntette a Lazio csatára, Kozák. Koman szöglete után egy vitatott szituáció után tizenegyest reklamáltak a mieink, Kádár visszafejelt labdáját Vanczák lőtte kapura, azonban Sivok karjáról Drobny kezébe pattant. Webb sípja néma maradt. Nem játszott jól egyik csapat sem, így nem volt olyan nagy iram. Alig léptük túl a félidő derekát, amikor Dzsudzsák fűzte be Gebre Selassie-t, ám lövését Drobny fogta. A kihagyott helyzetek azonnal megbosszulták magukat: Jirácek begyötörte középre a játékszert, amit az érkező Kozák estében a hálóba emelt. A védelem sokadik rossz tolódása már nem maradt kihasználatlanul. A félidő hajrájában előbb Szalai nem tudott kapura fordulni, majd egy távoli lövést kellett nagyot nyújtózva védenie Bogdánnak. Zárásként Dzsudzsák emelt kapura, ám Drobny fölé paskolta a játékszert. A szünetben Hajnal és Böde érkezett Pintér illetve Kovács helyett. A másik oldalon Sivokot Procházka váltotta. Felpörgött a magyar együttes játéka a második játékrész elején, de hiába. Rögtön két helyzetet jegyezhettünk fel: előbb Vanczák fejelt lécre, majd Dzsudzsák lövése kerüli el centikkel a cseh kaput. Az ötvenkettedik percben majdnem megszületett a csehek második gólja, ám a sakk-mattig játszott akció után megköszönhetjük Jiráceknek, hogy két méterről fölé lőtt a tátongó kapunak. Négy perccel később egyenlített a válogatott: Vanczák tört be a büntetőterületre két védő között, buktatták, ami már tizenegyest ért Howard Webbnél. A labda mögé Dzsudzsák állt, és a jobb alsóba helyezett. Nem sokon múlott, hogy Drobny védeni tudjon. A folytatásban felváltva forogtak veszélyben a kapuk, a magyar valamivel többször. Nem Bogdánon múlott, hogy nem kapott újabb gólokat, a Bolton hálóőre bravúrokat mutatott be. Drobny-nak is nagyokat kellett védeni időnként. A második félidő legnagyobb magyar lehetősége a gólon kívül Koman nevéhez fűződik, aki a kirobbanó kapusba lőtt. A hajrában aztán újfent meghűlt a vér a magyarok ereiben, ám szerencsénkre Vanek lövése után a bal kapufa mellett hagyta el a játékteret a labda. Az utolsó percben Hajnal szabdrúgása után Guzmics fejelt, és befért volna a léc alá, ha Drobny nem véd hatalmasat.
Bogdán hozta magát, a védelem azonban sok hibával játszott, a középpályán olykor súlytalanok voltak a játékosok, míg Szalai ezúttal is csak őrlődött a védők között. Három hét múlva fontos világbajnoki selejtező következik Románia ellen, és ez a játék kevés lesz a győzelemhez. De bízzunk a srácokban. A vége tehát megérdemelt döntetlen.
Magyarország – Csehország 1-1 (0-1)
Puskás stadion, 20000 néző, vezette: Howard Webb (angol)
Magyarország: Bogdán – Vanczák, Korcsmár (Guzmics, 69.), Juhász, Kádár – Varga J., Pintér (Hajnal, a szünetben) – Koman, Kovács I. (Böde, a szünetben), Dzsudzsák – Szalai (Szabics, 89.)
Csehország: Drobny – Gebre Selassie, Sivok (Procházka, a szünetben), Suchy, M. Kadlec (Limbersky, 81.) – Plasil, Darida (Horava, 69.), Husbauer (Vanek, 66.), Jirácek – Kozák (V. Kadlec, 58.), Vydra (Rabusic, 58.)
g.: Dzsudzsák (57., 11-esből) ill.: Kozák (23.)
s.: Suchy (50.)
Kozák gólja:
Dzsudzsák tizenegyese: