Az elismert sportközgazdász, Muszbek Mihály a Nemzeti Sportnak, majd ma reggel a Digi Sport napindító műsorában is beszélt a pécsi futballklubnál tapasztalt adásvétellel kapcsolatos dolgok gazdasági oldaláról.
A Nemzeti Sportnak adott nyilatkozatában Muszbek Mihály megalázónak nevezte Matyi Dezső által el nem fogadott egy eurós vételárról. „Meglepődtem, hogy az önkormányzat egy eurót ajánlott Matyi Dezső kilencvenöt százalékos üzletrészéért. Tudtommal nincs olyan portéka a futballpiacon, amely egy eurót érne. A csapatot működtető gazdasági társaság főkönyve alapján kimutatható lenne, mennyibe kerül a tulajdonrész.” – fogalmazott Muszbek.
„Egyrészt megértem Matyi Dezsőt, hisz súlyos százmilliókat ölt a pécsi labdarúgásba, világos, hogy az üzletrésze értékesítésével szeretne ebből a pénzből minél többet viszontlátni. – tette hozzá a sportgazdasági szakember – Másrészt viszont érthető a város lépése is, mert mutassanak nekem egy vevőt, aki nem arra törekszik, hogy minél kevesebb pénzből megússza az adásvételt.”
A vitát többek között a tulajdonosok közötti nézeteltérésekre vezeti vissza, mint kifejtette „A többségi tulajdonos önti a pénzt a gazdasági társaságba, a kisebbségi tulajdonos ugyanakkor egyáltalán nem vagy nem minden esetben biztosítja a rá eső részt. Ez abból a téves hazai megszokásból fakad, hogy azt gondolják, a többségi tulajdonos fejőstehén, aki egymaga megoldja a klub minden gondját-baját.” – fejtette ki Muszbek Mihály a Nemzeti Sportnak adott nyilatkozatában.
A Digi Sport Reggeli Start című műsorában bővebben is beszélt a futballkluboknál fennálló gazdasági anomáliákról. Muszbek elmondta, hogy a magyar klubok közül mindössze három csapat alaptőkéje éri el a 40 millió forintot, míg a többiek tulajdonosi kölcsönből élnek. Egyben felhívta a figyelmet, hogy az MLSZ licencrendszerét ki kellene terjeszteni a tranzakciókra is, valamint egy független könyvvizsgálónak engedélyezni kellene a klubeladásokat.
„Egy futballklub tulajdonosának nem az a feladata, hogy a saját pénzéből fizetést adjon minden hónap másodikán a játékosoknak, vagy zsebből, pénztárból füvet nyírasson. Az a dolga, ha megvette a klubot, hogy tegyen be egy olyan összeget, amiből tartós eszközöket, azaz játékoskeretet vásárolnak, amely aztán két-három év alatt nyereséget hoz. Ehelyett mi van Magyarországon? Meg sem merem mutatni az elképesztő számot: a tizenhat első osztályú klubból tizenháromnál ez az úgynevezett betett végleges tőke nincs negyvenmillió forint! Százéves, nagy múltú, nagy keretű klubnak, mögötte kétszáz akadémistával nálunk nincs negyvenmillió forint jegyzett tőkéje. Ha az egész NB I-ből levonjuk a Győrt és még egy klubot, az átlag nem éri el az ötvenmilliót. Ebből nem lesz olyan futball, ahol a játékosok valós pénzből igazoltak, nem ingyen.” – fogalmazta meg véleményét a gazdasági szakember.
A pécsiekkel kapcsolatban megjegyezte, reálisan 250-300 millió forintot ér jelenleg a klub, viszont a tartozásokat butaság ide keverni. „Matyi Dezső hét év alatt körülbelül 750 millió és 1.1 milliárd forint körüli kölcsönt tett be egy negyvenmilliónál kisebb jegyzett tőkéjű, veszteséges klubba. Ez persze nem fejezi ki a Pécs értékét. A reális ára egy ilyen kisebb vidéki klubnak kétszázötven-háromszázmillió, nagyobb egyesületnél három-ötmilliárd, a jegyzett tőke tíz-húsz, esetleg százszorosa. Ehhez képest szakmai butaság, mennyi adósságot kell kifizetni: húzni kell egy vonalat, ameddig a tulajdonos mindent kifizet a vételárból, utána pedig mindent a vevő áll. Minden vállalatot így szokás értékesíteni.”
Terítékre került az MTK eladása is, Muszbek szerint a számok nem felelnek meg a valóságnak. „A 2012-es mérleg nem támasztja alá az MTK esetében elhangzott összegeket. Az MTK jegyzett tőkéje töredéke a mondott hétszázötvenmilliónak. Nem ismerem a vételárat, de azt ki kell jelenteni, hogy a klubok adásvételét valamilyen típusú nyilvánosság alá kellene vonni. Az MLSZ licencrendszerében ki kellene terjeszteni az ellenőrzést. Kijelölt könyvvizsgáló szervezetnek kellene felülvizsgálnia és ellenőriznie a klubok eladását, nem engedélyezve azt pénzügyi-etikai hiányosságok esetén. Nemzetközileg gazdag emberek hobbija a futballtulajdonlás, akik átlagosan vagyonuk éves hozamának három százalékát fordítják valamilyen szórakozásra. Abramovics három százaléka egész más, mint az enyém vagy Deutsch Péteré. Vannak ma olyan tulajdonosok nálunk, akik minimálisan száz-kétszázmilliót tudnak fizetni, az én ideám szerint alaptőke formájában kellene ezt tenniük az eredményes gazdálkodás érdekében.”
Kitért a nemrég nyilvánosságra hozott IFFHS bajnokságokat rangsoroló listájára is: „Nagyon komolyan kell venni az olyan rangsorokat, amelyek közül az egyik most a világ 76. legerősebb bajnokságának nevezi a magyar NB I-et 120 élvonal közül, harminc hellyel visszaminősítve minket. Egy sportágnak egyszerre kell sportszakmai és sportgazdasági feltételeknek megfelelnie – ezek összességét fejezik ki ezek a rangsorok. Aki alulértékeli ezek jelentőségét, elmarad a világtól. Ezeket elemezni kell, levonva a helyes következtetéseket.” – fogalmazott Muszbek.
„A magyar élvonalban körülbelül négyszázötven focista játszik, ebből száznegyven a külföldi állampolgár. Ez a harmincszázalékos arány már jóval nagyobb, ha a pályára lépőket nézzük, ott ugyanis negyvenhat százalékos a légiósok része – vagyis kis túlzással minden NB I-es mérkőzés átlagában tizenegy játékosból öt külföldi. Ez elég magas szám, a mi fejlettségi színvonalunk mellett túlzó arányú: a cseh, szlovák, horvát, román, szerb bajnokság ilyen mutatói legalább tíz százalékkal alacsonyabbak – ott sokkal eredményesebb is a fiatalok beépítése és értékesítése.” – fejtette ki álláspontját a légiósok kérdésével kapcsolatban.
Gavalovits Sándor