Negyedóra futballal nem lehet nyerni!

Hiába az első negyedóra letámadásos taktikája, a meccs nagy része a finnek fölényében telt, és tulajdonképpen óvodás gólokat kapott a válogatottunk. Pintér Attila tehát vereséggel debütált.

Kígyóztak a sorok Győrben, a szurkolók bíztak a csapatban. A kissé szeles időben meglepetésre több korábbi alapembert is kihagyott Pintér Attila, aki ezúttal nélkülözte Böde Dánielt, Tőzsér Dánielt is többek között. A találkozó előtt Novák Dezsőre és Fekete Lászlóra, a napokban elhunyt két legendára emlékeztek egyperces gyászszünettel.

A mérkőzés nem kezdődött rosszul a mieink számára, miután Rudolf a második percben vezetést szerezhetett volna, ám rosszul találta el a labdát, amely jócskán elkerülte a finnek kapuját. Egy perccel később Koman lőtt csúnyán fölé. Ezután jobbára a mezőnyben folyt a játék Rudolf góljáig. A győri támadó Leandro remek indítása után – a visszajátszások sem perdöntőek, de a finnek kezezést reklamáltak – lekezelte a labdát, miután Ojala alászaladt, majd tizenhétről Mäenpää közreműködésével kilőtte a bal alsót.

Túlzás lenne azt állítani, hogy a gól megfogta a finneket, mert jöttek előre, mint a mérgezett egerek, olykor csak a szerencsén múlott, hogy nem tudtak eljutni a kapunkig. A huszadik perc környékére teljesen átvették az irányítást a vendégek, ami lényegében a magyar csapat indokolatlan visszahúzódásának köszönhető. A következő nagy magyar helyzetet ismét az agilisan játszó Rudolf jegyezte, ám a negyvenedik percben csak az oldalhálóba tudott lőni. A hajrában aztán kétszer ismét Fortuna kezében voltunk. A finnek ekkor hagyták ki legnagyobb ziccerüket az első játékrészben. Moisander indításával lépett ki Eremenko, ám Bogdán hiába állt kinn jócskán a kapujából, a Rubin Kazany légiósa fölé emelt.

A második félidő rögtön finn helyzettel kezdődött, Eremenko és Pukki összjátéka végén előbbi próbálkozhatott, de Leandro a lehető legjobb helyen állt, a szöglet után Juhásznak kellett kicsúsztatnia a labdát. A statikus játék megbosszulhatta volna magát már ekkor, aztán a végig indiszponáltan játszó Koman előtt adódott ajtó-ablak helyzet. A középpályás azonban csúnyán mellé lőtte Leandro forintos labdáját. Ekkor következett egy háromperces csere-dömping, de nem változott a játék képe, a finnek akkor rohantak át, illetve játszották át a középpályánkat, amikor akarták. Ennek ellenére rengeteg volt a technikai hiba, a keresztlabdák nem ültek, olykor még az alap passzok sem emberhez mentek. Az utolsó fél óra kész szenvedés volt a mieink részéről, akik ugyan tették a dolgukat becsülettel, ám mindent elmond a teljesítményről, hogy a Hajrá, Magyarok! rigmus mellett szórványosan füttyszó is fel-felhangzott. Az utolsó negyedórát egállal indították a csapatok. A védelem teljesen szétesett, Pohjanpalo második hullámban érkezve a Pukki által elé kotort labdát a kapuba tessékelte. A finnek megérdemelten egyenlítettek, hogy aztán nem sokkal később Juhász butasága miatt büntetőhöz jusson a finn csapat. A Videoton védője nemes egyszerűséggel rátaposott Hetemaj lábára, amiért jogosan járt a tizenegyes, melyet Eremenko magabiztosan lőtt a jobb sarokba, habár Bogdán majdnem kiszedte. Az utolsó öt-tíz percben újra ébredt a magyar csapat, de ekkor már átütőerő nélkül nyomott válogatottunk. Futácsnak volt egy ollózása, de az is elkerülte a kaput, majd Szakály próbálkozását blokkolták.

A hármas sípszó után füttykoncert búcsúztatta a válogatottat az öltözőbe, amit meg lehet érteni, hiszen ilyen defenzív, játékkal nem lehet nyerni. A higgadt labdatartásból semmi sem valósult meg, céltalanul rugdosták előre a labdákat a mieink. Nagyon ritka volt a felépített támadásunk. Ezúttal a játék összképe alapján a finnek nem találták a betömörülő védelem elleni játékot, mert nem lehet azt mondani, hogy kialakított helyzetből találtak be, ugyanis a mieink szarvashibái kellettek a gólokhoz. Nekünk pedig az északiak által alkalmazott letámadásos futball nem ízlett. A győzelmet végül megérdemelten szerezte meg Finnország, mely története során másodszor nyert a magyar válogatott ellen. Az iramra nem lehetett panasz, minden másra igen. Folytatás májusban Dánia ellen.

A kapitányok értékelése:

Pintér Attila: „Két és fél éve együtt van ez a finn válogatott, nagyon jól futballozó csapat. Jól kezdtük a mérkőzést, ez a csapat ebben az összeállításban még nem lépett pályára. 1-0-nál voltak lehetőségeink, hogy eldöntsük a meccset, de ezt követően a finnek kihasználták a hibáinkat és megnyerték a meccset. Ennek ellenére a fiúk tették a dolgukat becsülettel. Voltak olyan dolgok, amik sikerültek. Jól szereztünk labdát, jól is indultunk, csak voltak pontatlanságok. Vannak pozitívumok, és hála Istennek kijöttek azok a hibák is, amiket az őszi meccsig ki kell javítani. Átvesszük a hibákat, mint amilyen a mélységből bejövő labdák, mint az első gólnál, ami ilyen szinten megengedhetetlen. Amennyi hibánk volt, annyi pozitívumot is láthattunk. Részben sikerült, amit elterveztünk, részben nem. Sokkal bátrabban kell labdát kihozni, ne ívelgessünk, ehhez még idő kell. Részben sikerült, amit elterveztünk, részben nem. Sokkal bátrabban kell labdát kihozni, ne ívelgessünk, ehhez még idő kell. A finnek két és fél éves előnyben vannak, azóta együtt játszanak. Ennek ellenére megvolt a lehetőségünk, hogy bebiztosítsuk a győzelmet, de ezzel sajnos nem tudtunk élni. Köszönjük a szurkolóknak a buzdítást.”

Mixu Paatelainen: „Nagyon magas színvonalú volt a játék. Elégedett vagyok csapatom teljesítményével, intenzitásával. Ugyanakkor sokkal több passzt szerettem volna látni, ezzel nem vagyok elégedett. Azt tapasztalhattuk, hogy a magyar támadók gyorsak, erre fel kell majd készülnünk a következő meccsre. Várjuk az őszi találkozót, hiszen tudjuk, ennek az eredménynek nem volt jelentősége. Örülök az eredménynek, de tisztában vagyok vele, hogy a magyar egy jó csapat.”

Magyarország – Finnország 1-2 (1-0)
Győr, ETO Park, 14.000 néző, vezette: Harkam (Hübler, Braunschmidt – osztrákok)
Magyarország: Bogdán – Vanczák, Juhász, Lipták (Kádár, 56.), Leandro – Varga J. (Szakály P., 88.) – Lovrencsics (Gyurcsó, 53.), Koman (Futács, 63.), Sándor Gy. (Elek Á., 55.) – Rudolf (Nikolics, 82.)
Finnország: Mäenpää – Arkivuo, Ojala, Moisander, Sorsa (Toivo, 88.) – Kolehmainen (Ring, 69.), Sparv, P. Hetemaj – Riski (Pohjanpalo, 63.), Eremenko (Mattila, 90+3.) – Pukki (Sadik, 87.)
g.: Rudolf (13.) ill.: Pohjanpalo (74.), Eremenko (84., 11-esből)
s.: Bogdán (40.) ill.: Hetemaj (10.)

Gavalovits Sándor