Jordi Alba: „remélem komoly esélyesei leszünk a Klubvilágbajnokságnak!”
Jordi Alba a Klubvilágbajnokság előtt adott interjút a FIFA számára.
Jordi Alba az Inter Miami veteránjaként
FIFA: Mit jelent számodra 36 évesen az a kihívás, hogy pályára lépsz a Klubvilágbajnokságon?
Jordi Alba: Ugyanolyan izgatott és elszánt vagyok, mint mindig, de tisztában vagyok vele, hogy milyen nehéz lesz. Szerencsés vagyok, hogy a Barcelonában a világ legjobb játékosaival játszhattam, és tudom, mennyire nehéz a legjobb csapatok ellen versenyezni. Most az Inter Miaminál vagyok, de a játékszenvedélyem és a szeretetem nem változott. Remélem, komoly esélyesei leszünk a tornának, de leginkább azt szeretném, hogy élvezzük az utat, mert a legtöbb csapattársamnak ez lesz az első ilyen tornája. Ez hatalmas lehetőség nekünk játékosoknak, a klub minden tagjának és a szurkolóknak is.
Júliusban lesz két éve, hogy csatlakoztál az Inter Miamihoz. Mit jelent ez neked?
A klub első naptól kezdve odafigyelt rám. A családom is nagyon otthon érzi magát itt, és bennem továbbra is megvan a versenyszellem és a vágy a győzelemre. Klubként remélem, hogy sokat elérhetünk abból, amit elterveztünk. Lehet, hogy 36 éves vagyok, de a vágy él bennem, és ez így is marad, amíg úgy nem döntök, hogy abbahagyom. Amíg a testem bírja, és megvan bennem ez a mentalitás, harcolni fogok minden célomért, amit kitűztem. Idén ezek az Inter Miamival kapcsolatos célok.
Jordi Alba a Klubvilágbajnokságról
Mit gondolsz, mit érhet el a csapat a Klubvilágbajnokságon?
Versenyképesek akarunk lenni, nyomot akarunk hagyni, hiszen ez az első alkalom, hogy globális szinten megmutathatjuk magunkat. Nagy reményeket táplálunk csapatként és klubként is, és szeretnénk büszkévé tenni a szurkolóinkat.
A pályán Messihez fűződő kapcsolatod jól ismert a barcelonai időszakból. Miamiban ugyanott folytattátok, ahol abbahagytátok. Milyen ez a kapcsolat?
Sok éve osztozunk egy öltözőn. Két évig külön voltunk, de most újra összehozott minket az élet. Elég egy pillantás, és tudjuk, mire gondol a másik. Szerencsés vagyok, hogy sok gólhoz járultunk hozzá együtt. Nagyon könnyű ilyen kapcsolatot kialakítani, és kiváltságnak tartom, hogy a valaha volt legnagyobb játékossal játszhatok.
Mindig is mondtam, hogy Leo jobbá teszi a csapatot, és engem is jobb játékossá tett. Sok gólpasszt kaptam tőle, és neki is köszönhetem, hogy ennyi asszisztom lett. Végül is minden játékos szeretné javítani a statisztikáit. Remélem, még sokáig játszhatunk együtt.
Mennyire izgatott vagy a Klubvilágbajnokság lehetősége miatt?
Nagyszerű dolog ez az Egyesült Államoknak és a szurkolóknak is, hogy egy ilyen színvonalas versenyt élhetnek át. Szerencsés vagyok, hogy hasonló tornákon már játszhattam, és ezek mindig különlegesek. Ez a torna más, mint a korábbiak, amiket megtapasztaltam – és ettől még különlegesebb lesz. Nagyon várom már, hogy elrajtoljon, és hogy itt, a helyszínen láthassuk a csapatokat.
Milyen hangulatra számítasz?
Ez egy különleges verseny. Először is azt reméljük, hogy a saját szurkolóink maximálisan támogatnak minket, hogy büszkévé tehetjük őket, és hogy bizonyíthatjuk, valódi kihívók vagyunk. De biztos vagyok benne, hogy minden csapat szurkolói élvezni fogják a tornát.
A nyitómeccset Miamiban játsszátok az Al Ahly ellen. Mennyire lesz különleges ez a találkozó?
Minden csoportmeccs különleges lesz. Egy nehéz meccsel kezdünk, de szerencsénk van, hogy itthon játszunk. Reméljük, hogy sokan kilátogatnak, szurkolnak nekünk, és élvezik a meccset.
A torna sokféle futballkultúrát vonultat majd fel. Ettől lesz különlegesebb a verseny?
Igen, ahogy mondtam, sokféle kultúra jelenik meg majd. A lebonyolítás sok csapatot érint, ezáltal ez egy nagy volumenű, nehezen megnyerhető torna. Az Egyesült Államok remek helyszín erre. Miaminak pedig különösen fontos, hogy két csoportmeccs is itt lesz. Remélem, mindenki számára élvezetes lesz az élmény.
A veteránok csapata
Sok csapattársaddal régóta együtt játszol. Milyen érzés fiatalokat, például Telasco Segoviát beépíteni a csapatba?
Egyszerű volt. Fontos, hogy érezzék a támogatást, és hogy megmutassuk nekik az utat, hogy fejlődhessenek játékosként és emberként is. Mi sokéves tapasztalatot hozunk. Amikor fiatal voltam, nekem is segítettek a tapasztaltabb játékosok, most pedig rajtam a sor. Mi, idősebbek – én, Luis (Suárez), Leo, Busi (Sergio Busquets) és [Óscar] Ustari – mind azon vagyunk, hogy minél jobban segítsük őket, hogy fejlődni tudjanak