Az ETO FC Győr 2-0-s győzelmet aratott a Puskás Akadémia ellen, ezzel a két szezonnal ezelőtt még NB II-es csapat vezeti az NB I-et a téli szünetben…
Az őszi bajnok ETO FC Győr vezetőedzője, Borbély Balázs az utolsó mérkőzés után az elmúlt fél évet értékelte:
„A nyári hónapok nagyon intenzívek voltak. Új tapasztalat volt számunkra a nemzetközi szereplés, az, hogyan tudjuk megoldani a heti három meccset, az utazást és a rotációt. Akkor még nem volt ennyire tág a keretünk, mint a bajnokság végére, hiszen sok játékos csak érkezett, és nem volt meg a megfelelő tapasztalat. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy a nemzetközi szereplésünket is sikeresnek mondhatjuk.”
„Nyilván a több meccsel jönnek a sérülések, a gondok, a kontaktsérülések. Gondolok itt Krpicre vagy Gavricra, két kulcsjátékosunkat veszítettük el szeptemberben vagy október közepén, és nem nagyon tudtuk őket ugyanolyan szinten pótolni. A végére viszont, a november végi és decemberi teljesítményünk kiegyenesedett, rendben volt, és nagyon örülök, hogy így alakult” – tette hozzá Borbély.
A szakember szerint a lényeg már messze túlmutat az aktuális elfoglalt helyezésen: „Nem is annyira az őszi első helyről beszélnék, hanem az egész évről. Hetven pontot szereztünk egy naptári év alatt, ami nem rossz szám. Ennek nagyon örülök, ahogy annak is, hogy a szurkolóknak rengeteg örömet és élményt tudtunk adni.”
„Annak örülök a legjobban, hogy láthatóan fejlődött a Győr. Tavaly ilyenkor tizennyolc ponttal álltunk a bajnokságban. Ebben a naptári évben hatalmasat léptünk előre, és nagyon kívánom, hogy adná a Jóisten, hogy a 2026-os év is ilyen sikeres legyen.”
„Nem látom még pontosan, meg fogom kérdezni az adatelemzőinket, elemezzük a játékunkat. Kíváncsi vagyok minden statisztikai számra, mérlegre. Örülök annak, hogy bővült a keretünk, de nem feltétlenül új igazolásokkal, hanem azért, mert a fiatal játékosaink annyit fejlődtek ez idő alatt, hogy ilyen szinten tudták pótolni a hiányzókat” – ismertette az edző.
Ezt követően az MLSZ előírásairól is beszélt: „A magyarszabállyal nincs gondom, inkább az időzítéssel volt. Nem nagyon tudtunk mi, edzők és csapatok felkészülni erre. Az, hogy az 5+1 magyarnak kilencven percig a pályán kell lennie, új helyzetet teremtett. Sokkal nagyobb lett a hibalehetőség az edzők számára. Ha például nyolc magyar volt a pályán, de az elején csak öt, akkor sakkozni kellett, hogy csere esetén se veszítsünk minőséget. Ez nem volt egyszerű, de hozzászoktunk, alkalmazkodtunk, és a jövőben ez akár előnyünk is lehet.”