Ünnepélyes, mégis bensőséges hangulatú eseményt tartottak Budafokon, ahol az Aranycsapat több mint 100 éve született tagjai előtt tisztelegtek…
Az Aranycsapat egykori legendás tagjaira szánt megemlékezésen nemcsak a sporttörténeti jelentőségű sikerek, hanem a játékosok emberi oldala és a családtagok által őrzött megható emlékek kerültek a középpontba.
A budafoki eseményen részt vettek az Aranycsapat tagjainak leszármazottai: Bozsik Péter, Grosics Edina, Lantos Andrea, ifj. Buzánszky Jenő, Zakariás Ágnes és Zakariás Tamás. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy a legendás tizenegy öröksége messze túlmutat a futballpályán; tetteik a mai napig a nemzeti identitás és az összetartozás jelképei.
Lomnici Zoltán, az Aranycsapat Testület elnöke beszédében hangsúlyozta: az Aranycsapat győzelmei a második világháború utáni nehéz időszakban adtak tartást és büszkeséget a magyar nemzetnek. Kiemelte, hogy a világ bármely pontján Puskás Ferenc neve hallatán ma is mindenki Magyarországra gondol, ami jól mutatja a csapat globális és időtlen hatását.
Németh Zsolt országgyűlési képviselő a helyi kötődések fontosságáról beszélt, külön kiemelve a Budafokon született Zakariás József szerepét, aki a csapat „szürke eminenciásaként” nélkülözhetetlen láncszeme volt a gépezetnek.
A megemlékezés legmeghatóbb pillanatait a családtagok visszaemlékezései jelentették. Közülük Grosics Edina felidézte édesapja, a „Fekete Párduc” karizmatikus személyiségét és humorát. Mesélt arról a különleges belső erőről, amivel Grosics Gyula még idős korában, betegen is képes volt „uralni a színpadot” egy-egy előadás alkalmával.
Lantos Andrea édesapja, Lantos Mihály kitartását és hazaszeretetét emelte ki, megjegyezve, hogy a család számára a kötelességtudat mindig mindent megelőzött. Elárulta azt is, hogy a futball szeretete generációkon átível: Lantos unokái között akad NB I-es bajnok labdarúgó is. Eközben Ifj. Buzánszky Jenő egy különleges történetet osztott meg egy ír fiatalemberről, aki azért tanult meg magyarul, mert egy véletlen repülőtéri találkozás során mély benyomást tett rá az Aranycsapat utolsóként elhunyt tagjának közvetlensége.
Az eseményen elhangzott, hogy az Aranycsapat tagjai – akik közül többen, mint például Bozsik József (1925), Buzánszky Jenő (1925) vagy Grosics Gyula (1926) is az elmúlt és a mostani időszakban ünneplik/ünnepelnék születésük 100. évfordulóját – nemcsak ikonok, hanem hús-vér emberek voltak. A megemlékezés célja, hogy példaképként állítsák őket a mai fiatalok elé, megmutatva: az alázat, a munka és a hit világraszóló sikerekhez vezethet.