A világbajnoki címvédő argentin válogatott új ellenfelekkel játszik felkészülési mérkőzéseket a hónap végén a kényszerű változtatásoknak köszönhetően…
Miközben sok fiatal játékos számára egy-egy meghívó már a megérkezést jelenti a csúcsra, Giuliano Simeone – az Atletico Madrid támadója és Diego Simeone fia – két lábbal a földön jár. A legutóbbi nyilatkozatában rávilágított arra a kíméletlen versenyhelyzetre, amely az argentin nemzeti csapatot jellemzi:
„Egyáltalán nem látom magam állandó válogatott játékosnak. Őszintén szólva, csak egy nagyon szűk csoport mondhatja el ezt magáról. Rengeteg futballista küzd Európa-szerte és Argentínában is nap mint nap azért, hogy egyáltalán felkerüljön a listára.”
A 23 éves szélső pontosan látja a futball törvényszerűségeit: a forma ingadozó, a konkurencia pedig sosem alszik. Számára ez a bizonytalanság nem teher, hanem a fejlődés motorja. Simeone elárulta, hogy akár 15-20 válogatottság után is jöhet egy formahanyatlás, és természetesen mindig lehet olyan játékos, aki jobb teljesítményt nyújt nála és elveszi a helyét, ezért tudatosan emlékezteti magát erre, hogy véletlenül se kényelmesedjen el.
Simeone filozófiája egyszerű: a válogatott meghívó nem egy elért cél, hanem egy folyamatosan megújítandó bizalom. „Ez az én módszerem arra, hogy ne lazítsak, és a lehető legtöbbször ott lehessek a keretben” – zárta gondolatait a támadó.
A fiatal játékos a Pollo Álvareznek adott interjúban arról is beszélt, hogy a River Plate egykori akademistájaként szeretne egyszer visszatérni a csapathoz és soha nem szerződne az ősi rivális Boca Juniorshoz.
Ez a fajta mentális érettség és alázat az, ami Giuliano Simeonét nemcsak a neve, hanem a teljesítménye miatt is a jövő egyik nagy reménységévé teszi az Albiceleste számára.
(Borítókép: Photo by Rich Storry/Getty Images)