A Chelsea nem ismeri a „nem” szót: újra a belga sztár a célpont

Mindenkinek megvan az a kiskölök a bevásárlóközpontok pénztáránál, aki nyavalyog az adott szülőnél azért az egy szerencsétlen ActionMan figuráért. Nem egy hasznos elfoglaltság végighallgatni a babalobbizást és nincs sok idegkímélő hatása sem. Az AS Roma vezetősége pontosan át tudja érezni ezt a helyzetet. 

Ugyanis most nekik kell újfent(!) végighallgatniuk azt az érv hadjáratot, amit a Chelsea fog indítani az irányukba annak érdekében, hogy megszerezzék Radja Nainggolnant. Bizonyára nem sok olyan olasz, vagy éppen angol futball szimpatizáns van, aki először olvassa ezt a „Radja – Chelsea” párosítást, de a teljesség igénye miatt tekintsünk vissza az időben és nézzük meg miért is írtam azt, hogy „újfent”.

Történt nyáron, hogy Antonio Conte vette át a dokkmunkások csapatát (semmi sértés, tényleg azoknak a csapata volt) és nem volt rest az általa jól ismert olasz bajnokságot figyelni az átigazolási szezon alatt. Nem titok, hogy Conte mester a Juventusnál eltöltött időszaka alatt nagy rajongója volt a belga „nindzsa” játékának és már akkor le akarta igazolni, mikor a középpályás a Cagliari színeiben kergette a bogyót.

Ám ez akkor nem jött össze neki, sőt még a Romatól is megpróbálta elcsábítani a zebrákhoz, de a farkasbőrt nem akarta levedleni a tetovált játékos. Nos az olasz tréner rajongása nem múlott és a kinevezését követően azonnal rárajtolt a kedvencére, ám újfent rávágták az ajtót az itáliai fővárosban. Szóval ez a rövidke története eddig a transzfernek. Nem hiába írtam, hogy eddig, ugyanis angol források azt emlegetik, hogy Oscar távozása miatt fellépő üresedést Nainggolannal töltetnék be a PL tabellavezetőnél.

A Roma négyese a középpálya bármely részén bevethető, nagyon agilis, erőszakos stílusa van. Hozzá kell tenni, hogy technikailag igen képzett labdarúgóról van szó. Jelenleg a farkasok motorja (elég furcsa volt ezt leírni.. visszaolvasni meg még..) mint támadásban, mint védekezésben. Nem lesz egyszerű feladata a londoniaknak, ha le akarják igazolni és itt csak egy dolog a labdarúgó ára, ami nem mellesleg bőven eléri a negyvenmillió eurót. Jelen esetben ténylegesen érvek ezreit kell felsorakoztatni ahhoz , hogy meg tudják győzni elsősorban a játékost arról, hogy érdemes levetni a bordó mezt egy királykékért cserébe.

 Még valami… Az angol forrás nem más, mint a „The Times”. Meglehet aztán ,hogy le sem kellett volna írni ezt hírt, tapasztalva az oldal hitelességét. Mindenesetre, ha az én időm elveszett, vesszen a tiétek is, de persze ettől függetlenül lehet igazság alapja a dolognak.

Borbély Szabolcs