Ma ünnepli 84. születésnapját a legendás vb- és Eb-győztes hálóőr, nevezetesen Dino Zoff. Honlapunk ebből kifolyólag felidézi a legendás portás karrierjét.
Kezdetek
Dino Zoff a Friuli-Venezia Giulia régióban található Mariano del Friuliban született 1942. február 28-án. Szülei földművesek voltak, az ifjú Dino autószerelőnek tanult édesapja javaslatára arra az esetre, ha labdarúgóként nem fut be végül sikeres pályafutást. Fiatal korában próbálkozott az Internél és a Juventusnál is, azonban alacsony termete miatt mindkét csapattól elutasítást kapott. Zoff aztán öt év alatt 33 centit nőtt, 1961. szeptember 24-én pedig az Udinese színeiben bemutatkozhatott a Serie A-ban, összesen 4 meccsen kapott lehetőséget. Az 1961/1962-es szezon végén az együttes búcsúzott az élvonalból, Dino Zoff a Serie B-ben pedig már első számú kapusnak számított. Az udinei alakulat nem jutott vissza, de a tehetséges kapus 1963 nyarán a Mantova jóvoltából újra a Serie A-ban védhetett. Egy szezont leszámítva folyamatosan az élvonalban védhetett, kulcsfigura volt a csapatban. A Mantova hálóőre 1967-ig volt, összesen 134 mérkőzésen állt az együttes kapujában, ezek közül 63 találkozón maradt érintetlen a hálója.
Dino Zoff a Napoliban
A Napoli 1967 nyarán szerződtette a Mantovától Dino Zoffot. A nápolyi gárda inkább már az élmezőnyhöz tartozott, így egyértelműen szintet lépett pályafutásában. A bajnokságban 1968-ban ezüstérmet, 1971-ben pedig bronzérmet is a csapat tagjaként, míg 1972-ben az Olasz kupa döntőjébe jutott társaival. Zoff emellett a Napoli kapusaként debütálhatott az olasz válogatottban és lett a meghatározó alakja, de erről bővebben később. A nápolyi alakulat kapuját 1972-ig védte, 190 találkozóból 83 meccset úszott meg kapott gól nélkül.
Zoff karrierje csúcsán, avagy aláírt a Juventushoz
A Juventus 1972 augusztusában leigazolta a Napolitól Dino Zoffot, aki klubszinten karrierjének legszebb időszakát kétségtelenül Torinóban töltötte. Egészen visszavonulásáig, azaz 1983-ig a Zebrák kapuját védte, a csapat tagjaként pedig rengeteg sikerekben volt része. A 11 év alatt 6 bajnoki címet, 2 Olasz kupát és 1 UEFA-kupát zsebelt be a Juventus színeiben. Emellett kétszer védhetett BEK-döntőben is, de 1973-ban az Ajax, 1983-ban pedig végül a Hamburg húzta be a trófeát. Minden sorozatot egybe véve 473 mérkőzésen állt a torinói gárda kapujában, ezeken mindössze 351 gólt kapott, míg 227 találkozón érintetlen maradt a hálója.
A válogatottban
Dino Zoff 1968. április 20-án mutatkozott be az olasz válogatottban, egészen 1983-ig, azaz pályafutásának végéig ő számított az első számú kapusnak, kivéve az 1970-as világbajnokságot ahol Enrico Albertosira számított Ferruccio Valcareggi szövetségi kapitány. Ezt követően viszont folyamatosan ő védett a tornákon. A nemzeti csapattal 1968-ban Eb-t, 1982-ben pedig vb-t nyert, utóbbi trófeát csapatkapitányként emelhette a magasba. Zoff összesen 112 alkalommal húzhatta fel magára a címeres mezt.
Edzőként
Visszavonulását követően edzőként kezdett el dolgozni Dino Zoff. Először Trapattoni kapusedzője volt 1985-1986-ig a Juventusnál, majd 1988-1990-ig már a Zebrák vezetőedzőjeként tevékenykedett. Az 1989/1990-es idényben tanítványaival elhódította az Olasz kupát és az UEFA kupát is. Ezt követően a Lazio trénere lett, a Sasokat 1990-1994-ig irányította, majd 1997-ben és 2001-ben rövidebb ideig szintén volt a csapat edzője. Zoff 1998-2000-ig az olasz válogatott szövetségi kapitányaként dolgozott, a 2000-es Eb-n a döntőig vezette tanítványait, melyet végül a franciák nyertek meg. A 2004/2005-ös szezon második felében a Fiorentina kispadjára ülhetett le, a szezon végén viszont bejelentette visszavonulását. Isten éltesse még sokáig a legendás olasz kapust!
Borítókép: (Photo by Image Photo Agency/Getty Images)