Nem túl jó, de emlékezetes meccsen dőlt el a szlovák bajnoki cím sorsa: a Dunaszerdahely idegenben mérkőzött meg a listavezetővel, de alul maradtak. Az indulatokban nem szenvedtünk hiányt.
Kép: www.astrencin.sk
Rangadót rendeztek a szlovák Fortuna Liga rájátszásában, ahol a listavezető Spartak Trnava látta vendégül a második helyezett Dunaszerdahelyt. Természetesen nem csak a tabellán elfoglalt helyek miatt volt nagy a feszültség a meccsen, a két szurkolótábor és a majdnem megtelt stadion szintén garantálta, hogy lesz mit nézni. A vörösben pompázó hazai drukkerek félelmetes hangulatot teremtettek, ez pedig hamar kifejtette hatását a tétet kevésbé jól viselő embereknél. Már az 5. percben felhördült a stadion, amikor egy tizenhatoson belül elkövetett szabálytalanság után a bíró büntetőt ítélt a hazai gárdának: Godal nem hibázott, így a Trnava hamar előnybe került.
Habár valóban jobban kezdett a Spartak, futballról – főleg az első néhány percben – nem igazán beszélhettünk. Forrtak az indulatok, a spori pedig kétségbeesetten próbálta kézben tartani a meccset, ám ezen a téren csúfos kudarcot vallott. A 8. percben a DAC belső védője, Huk terminátorként mészárolta le ellenfelét, mindezt a lehető leglátványosabb módon tette, miközben már volt egy sárgája. Ezek után természetesen azonnal meg is kapta a másodikat, így csapata nem csak gól-, hanem emberhátrányba is került. Huk a kezeivel sértődötten mutatta a játékvezetőnek, hogy labda volt, de a lassítások alapján egyértelműnek tűnt, hogy ez a feltevés viccnek is rossz. Óriási fegyelmezetlenség, ami megágyazott a további problémáknak.
Két perccel később ugyanis újabb tömegjelenet következett, keményen összecsaptak a játékosok – Kalmár Zsolttal a főszerepben. A vörös hajú magyar középpályás követte el az első szabálytalanságot, őt támadták le a hazai játékosok, akik közül az egyik el is játszotta a nagy halált, mondván hogy Kalmár bántotta. Ezután ketten vették kezelésbe a magyar fiút, majd jött egy harmadik is, aki nekifutásból fel is borította. A történet szereplői közül csak Kalmár kapott lapot, igaz ő egyből pirosat – a hazaiak sem úszták meg azonban kiállítás nélkül, tőlük a hevesen reklamáló Chanturishvili mehetett zuhanyozni.
A kezdés tehát botrányos volt, a leglényegesebb dolgok pedig szinte itt el is dőltek. A DAC nem boldogult emberhátrányban, amikor kialakult játék, rendre a Trnava dominált. A meccs színvonaláról azonban inkább jobb nem szólni, minősíthetetlen volt az, amit foci címén leműveltek néha a derék férfiak. Nem volt ez labdarúgás, sokkal inkább hiszti, fetrengés, reklamálás, kiegészítve olykor némi alattomossággal. A második félidőben aztán már a labda is előkerült, járatták is azt, ám az iram erősen visszaesett, nem mutatták meg a játékosok a valós tudásukat. A Spartak viszont egyértelműen jobb volt, nem véletlenül nyertek.
A 76. percben végképp eldőlt a három pont sorsa: stílszerűen a szerdahelyi kapus hatalmas hibát vétett hátul, az arra járó hazai csatár pedig kapott az alkalmon és az ajándékba kapott labdát halálos nyugalommal gurította a hálóba. Ez a gól szépen summázza mindazt, ahogy ez az összecsapás kinézett a DAC szempontjából: teljes kudarc. A bajnoki döntőn tehát leszerepelt Marco Rossi együttese, amelyben Vida Krisztofer 54 percet kapott kezdőként. A túloldalon viszont volt ok az örömre: ezzel a győzelemmel a Spartak előnye 10 pontosra nőtt a táblázaton, ami behozhatatlan. A Trnava az új szlovák bajnok, a szurkolók a meccs végén beözönlöttek a pályára és hatalmas ünnepséget csaptak.
Spartak Trnava – DAC Dunaszerdahely 2-0
G.: Godal (5. – büntető), Egho (76.)
Kiállítás: Huk (8.), Kalmár (10.), Chanturishvili (10.)
