Track & Race Sportügynökség Kft. - A sportrendezvény partner

Az NB III-ból a holland első osztályba – Exkluzív interjú Dobos Áronnal!

Akik mélyebb érdeklődést mutatnak az átigazolások felé, bizonyára találkoztak már a “moneyball” kifejezéssel. Ezt az angol szót használja a szakma azon üzletekre, melyek során egy, a nagyközönség által ismeretlen bajnokságból igazol egy nívós klub potom pénzért, majd néhány év múlva már sztárként, komoly milliókért adja tovább szerzeményét. Bár az adatelemzők eddig magyar játékosban nem igazán láttak efféle lehetőséget, az NB III-as Dunaújvárosból az Eredivisiében vitézkedő Fortuna Sittardba csábított 18 esztendős csatárnak, Dobos Áronnak jó esélye nyílt rá, hogy ilyen pályát fusson be.

Grafikai munka: Őszi Ádám

– 18 éves létedre már most igen sok váltást tudhatsz magad mögött, megfordultál többek között a Videoton, az MTK, és a Dunaújváros utánpótlásában is. Minek volt köszönhető ez a sok átigazolás?

Dunaújvárosban sajnos volt egy olyan szomorú időszak, amikor megszűnt a profi labdarúgás, valamint nem voltak nagypályás utánpótlás korosztályok. Így ebben az időben az tűnt a legmegfelelőbb választásnak, ha távozom. Örülök neki, hogy három és fél évet követően visszatérhettem oda, ahol mindig is a leginkább otthon fogom magam érezni.

– Melyik korábbi klubodnak tartozol szerinted a legtöbb hálával? Miért?

Mindenképpen a Dunaújvárosnak! Mikor visszaszerződtem, sokan nem értették a döntésem és úgy gondolták ezzel, nagy valószínűséggel elveszem. Megmondom őszintén, semmiképp nem szerettem volna akadémiára költözni. Nagyon örültem neki, hogy egy idő után újra elindult a labdarúgás Dunaújvárosban, így visszatérhettem. A családommal lehettem minden nap, a barátaimmal játszhattam egy csapatban. Sokkal több időm volt egyénileg is gyakorolni azáltal, hogy otthon voltam. Nagy célom volt, hogy minél előbb felkerüljek a felnőtt csapatba. Az én időm 16 évesen érkezett el és örülök, hogy sikerült bebizonyítanom, hogy jó döntést hoztam az akkori hazajövetelemmel. Ki szeretném emelni Helm Andrást, aki odavitt annak idején az MTK-hoz, és rengeteget fejlődtem a kezei alatt. Dunaújvárosból Lőrincz Emilt, akinek sikerült belőlem egy következő szintet kihozni, és természetesen az egész dunaújvárosi szakmai stábot: Dobos Barnát, Jávorka Andrást és Bita Lászlót, akik nélkül most nem lennék itt ahol vagyok.

– Az utánpótlásban volt olyan szezonod is, amikor többször találtál be, mint ahányszor pályára léptél. Voltak ebben az időben is külföldi megkereséseid, vagy ez önmagában még nem volt elég jó ajánlólevél Nyugatra?

Akkor is lett volna lehetőségem kipróbálni magamat külföldön, viszont abban az időben kerültem fel az első csapathoz Dunaújvárosban és úgy ítéltem meg, hogy előnyösebb számomra az, ha felnőtt rutinnal felnőtt csapathoz próbálok meg kikerülni. Így utólag azt mondhatom jó döntést hoztam abban az időben.

– Az NB III-ban is elképesztő statisztikákat produkáltál. Számítottál rá, hogy egy, az NB I-nél is sokkalta magasabban jegyzett bajnokságban köthetsz majd ki?

Eleinte a magyar első osztályban gondolkodtam továbblépésként. Kis idővel aztán változtattam a véleményemen, mivel többnyire más nézetünk volt az otthoni csapatokkal. Ezt követően határoztam el, hogy ha lehetőségem adódik rá, akkor légiósnak állnék. Több ajánlatom volt Magyarországról és külföldről egyaránt, de végül a Fortuna Sittard mellett tettem le a voksom. Gyerekkorom óta az a célom, hogy minél magasabb szinten játszhassak! Végig hittem benne, hogy kemény munkával sikerülhet! Most boldog vagyok, mert itt lehetek, de nem szeretnék megelégedni.

A Dunaújváros szerelésében (kép forrása: duol.hu)

– Hogy jött a holland megkeresés? Voltak más ajánlataid is? Mi volt a döntő tényező, ami miatt a Fortunát választottad?

Vörösbaranyi József menedzserem értesített arról, hogy szerződtetni szeretne a Fortuna Sittard. Döntő tényező volt számomra, hogy olyan koncepciót vázoltak fel, ami elsőre elnyerte a tetszésem. Mellette pedig olyan klubba szerettem volna továbblépni, ahol bátran játszatják a fiatal játékosokat is.

– Dzsudzsák Balázs bő egy évtizede a magyar labdarúgás legmeghatározóbb személyisége, ami nagyban köszönhető holland kalandjának. Eszedbe jutott ő, amikor a papírra vetetted az aláírásod? Felvetted a kapcsolatot vele, vagy más holland nevelésű magyar játékosokkal tanácsokért?

Természetesen gondoltam rá. Már csak azért is felmerült az ő holland karrierje, mivel közös a menedzserünk. Vörösbaranyi József sokat tud segíteni a kinti tapasztalataival. Tanácsokért a hozzám nagyon közeli emberekhez fordultam, így a kapcsolatfelvétel még nem történt meg. De bízom benne, hogy lesz alkalmam még akár a pályán is tanácsokat kérni tőle.

Hogy érzed magad új csapatodnál? Sikerült beilleszkedned?

Nagyon jól érzem magam. Szerencsére jól sikerült a beilleszkedésem. Érzem a megbecsülést a klubnál, ami nagyon fontos számomra, úgyhogy élvezem a mindennapokat.

Mi volt a legszembetűnőbb különbség a két ország futballfelfogása, illetve hétköznapjai között?

Én egy jóval szerényebb gazdasági háttérrel rendelkező csapattól szerződtem a Sittardhoz, így nyilván mások a feltételek, viszont nem panaszkodhatom az alapok miatt. Könnyen sikerült belerázódnom az itteni munkába köszönhetően az otthoni profi munkának, ami Dunaújvárosban a lehetőségekhez képest mindenképp magas színvonalú.

– A hírek szerint 2022-ig köt a szerződésed a klubhoz, ez igen komoly bizalmat feltételez. Úgy véled, hogy azonnal meg fogod tudni ugrani a két bajnokság közötti ég-föld különbséget, és már akár idén láthatunk téged az Eredivisiében, vagy valószínűleg időre lesz szükséged?

Ez számomra egy visszajelzés, hogy hisznek bennem a klubnál. Nagyon fontos volt a klubválasztásomnál, hogy mindvégig éreztették ezt velem. Mindent meg fogok tenni annak érdekében a hétköznapokon és a mérkőzéseken egyaránt, hogy minél hamarabb sikerüljön pályán lennem. Türelmes szeretnék maradni. A jelenlegi keret legfiatalabb tagja vagyok, úgyhogy nem szabad idegeskednem. Dolgoznom kell keményen és várni az én időmet, amivel pedig élni szeretnék.

A holland élvonal újoncánál (Kép forrása: fortunasittard.nl)

– Vannak konkrét célkitűzéseid az elkövetkezendő szezonra, illetve hosszútávra?

Mint mondtam türelmes szeretnék maradni és csöndben tenni a dolgom. Mindent megteszek annak érdekében, hogy pályára léphessek az Eredevisében, minél többször. Rövidtávon gondolkodok mindig. Most ez az elsődleges cél számomra, ha ez sikerül, gondolkodhatunk a következő célokon, de először ezt kell teljesítenem.

– A csapatod az élvonal újoncának számít. A vezetőség elégedett volna a bentmaradással, vagy komolyabb áttörést várnak el a kerettől?

Legfontosabb, hogy megőrizzük első osztályú tagságunkat a bajnokságban. Szeretnénk minél jobb eredményt elérni és minél előrébb végezni.

– Egy ideje nem ölthetted magadra hazánk címeres mezét. Szerinted komolyabb esélyed lesz észrevetetni magad a szövetségi edzőkkel most, hogy légiósnak álltál?

Összesen négy utánpótlás válogatott pályára lépésem van. Próbáltam felhívni a figyelmet magamra a teljesítményemmel. Viszont nem szeretnék panaszkodni, mivel mindenkinek megvan a saját véleménye. Én ezt elfogadom és tiszteletben tartom! Továbbra is a pályán szeretnék ezekre a döntésekre rácáfolni és bizonyítani, hogy ott lenne a helyem.

– Van esetleg példaképed, álomklubod, álombajnokságod?

Mindenkinek megvannak a maga álmai. Én szeretnék minél magasabb szinten játszani, de ha kifejezett álmot kell megfogalmazni, akkor az a top bajnokságok egyike lenne, mint minden más labdarúgónak. Példaképnek Griezmannt mondanám, akinek a játéka és személyisége is egy helyes irányvonal számomra.