Már javában zajlik a Bajnokok Ligája és az Európa-liga kvalifikációja, ahol eldől, mely csapatok kerülnek föl a főtáblára és kezdhetik meg a csoportkört. Mint tudjuk, a magyar csapatoknak nem sok sikerélményük van ilyen téren az elmúlt x évben: sokszor verhetőnek tűnő csapatok ejtették ki a mieinket, vagy épp a szomszédaink képviseltették magukat a futball krémjében. De hol is vagyunk mi? Ki a verhető és ki nem az?
Hungarytoday.hu
Gyorsan szögezzük le, hogy ez a cikk nem fog egyértelmű válasszal szolgálni a fenti kérdőjelek kapcsán, egyszerűen csak egy kis kutakodásról, számolgatásról van szó. Ennek alapját a kommentátorok kedvenc semmire sem jó töltelékinfói, a Transfermarkt-os játékos-értékek adják. A német oldal lényegében minden csapat minden játékosát számon tartja, adatokat rögzít róluk és megbecsüli az értéküket is. Az persze egy másik kérdés, hogy sokszor a becsült értékek sokszorosáért váltanak csapatot ezek a futballisták, tehát helyén kell kezelni ezeket a számokat. Arról nem is szólva, hogy vannak elég komoly torzítások is a rendszerben: amikor látjuk, hogy egy sztárjátékos egymaga ér mondjuk 50-szer annyit, mint az ellenfél teljes kerete és a kiscsapat végül mégis (csodával határos módon) nyer, el lehet gondolkodni.
De mégis, a következőkben ezekre fogunk támaszkodni. Ennek oka, hogy feltételezzük: a Transfermarkt becslései objektívek és törekednek arra hogy bizonyos mutatók alapján reális képet adjanak a játékosok értékéről. Nem áll tehát érdekükben kedvezni senkinek, valamint ezeket a számokat nem is hasraütésszerűen írogatják be.
A következőkben ezeket az adatokat felhasználva megpróbálom elhelyezni a magyar klubcsapatokat a nemzetközi mezőnyben, illetve megnézni, nagyságrendileg mekkora is az a szakadék a BL és a többiek között. Terjedelmi okokból ezúttal csak a Bajnokok Ligája selejtezőjében eddig részt vett csapatokat vizsgáltam – illetve hozzájuk csaptam még néhány együttest az El-ből, csak hogy még érdekesebb legyen. Szerettem volna csoportokra, vagy ha úgy tetszik kalapokra bontani a mezőnyt, hogy be tudjam lőni a magyarok erejét és látható legyen, kik képviselnek hozzánk hasonló színvonalat.
Közel 80 csapat jött végül össze, ami nem is olyan kevés; mindenhol kigyűjtöttem, hogy hányan érnek 500 000-et, vagy többet, illetve ugyanezt megcsináltam 1, 1.5, 2, 3, illetve 5 millióval is.
Az erőviszonyok
15 csapat (ami igazából több is annál) lényegében teljesen lehetetlen helyzetben van, már ami a csoportkör elérését illeti. A vizsgált egyesületek keretében ugyanis nincs olyan ember, akinek a játékjoga (a becslések szerint) elérné az 500 000 eurót. Van, ahol a legértékesebb játékos kb 50 000-et ér, máshol többen is 100 000-ekben mérendők, de ettől még igaz: nincs olyan, aki legalább a fél milliót elérné. Ilyen Gibraltár, San Marino, Andorra, Koszovó, Wales, Finnország, Feröer-szigetek, Luxemburg, Örményország, Grúzia, Izland, Málta, Észak-Írország, vagy Montenegró bajnoka. Magyarán a felsorolt csapatok bármelyikével szemben vehetjük úgy, hogy kötelező lenne a továbbjutás a magyar csapatoknak, egy kiesés velük szemben nagyon kínos lenne.
Vannak azonban klubok, amelyek átmenetet képeznek: csak minimálisan képesek túlteljesíteni az imént felsoroltakat. A lett és az észt bajnok, valamint az Újpest keretében is például csak 1-1 ember ér meg fél milliót. A Honvédnál ketten vannak ilyenek, csak úgy, mint a legutóbbi szlovák bajnok Spartak Trnavánál. Hasonló cipőben jár még a litván, az ír, vagy az albán bajnok is, vagy mondjuk a szlovén Olimpija Ljubljana. Ezek azért fontos viszonyítási pontok, mert az NB I jobb csapatai nagyjából hasonló erejű kerettel rendelkeznek. A két kiemelt egyesületünket leszámítva a jobb magyar klubok csak egy-két 500 000-es játékost engedhetnek meg maguknak – ilyen szempontból a szlovákok például nagyon hasonlóan állnak, hiszen az AS Trencin és a DAC is ide sorolható (utóbbinál 4-en érik el a fél milliót). A bosnyák bajnoknál 5, a macedónnál 6 ilyen játékos van.
Ugorjunk egyet, jöjjenek azok a csapatok, amelyek szinte már egy teljes kezdőt is ki bírnának állítani 500 000 fölött. Az Admira Wacker (AUT) és a Hibernian (SCO) például ebben a tekintetben még elég gyengén áll (7-8 fél milliós), ám vannak csapatok, amelyek ezt túlszárnyalva akár egy-egy még értékesebb futballistát is soraikban tudhatnak. A román FC Vitorul például 11 fél milliós játékost foglalkoztat, illetve közülük ketten még a másfél milliót is elérik. Ez is mutatja, hogy a valamivel feljebb kell tolnunk a lécet: most már a milliós játékosok száma jelenti a legfőbb különbséget. Ilyen nincs a Slovan Bratislavánál és az Aberdeennél, viszont a Maribornál, a Qarabagnál, a Sheriff Tiraspolnál, vagy az Asteras Tripolisnál már igen. Ide sorolhatjuk a MOL Vidi FC-t is, ahol 16-an érik el a fél milliót, ezek közül hárman pedig még az 1 milliót is.
Ahogy megyünk följebb, úgy fogy egyre jobban a levegő a magyar csapatok körül. A legértékesebb magyar kerettel a Ferencváros is csak eddig jutott, igaz ez már nem is olyan nagyon rossz társaság: BATE Borisov, Lech Poznan, Osijek, Kairat Almaty, Midjylland, vagy mondjuk a Maccabi Tel-Aviv is hasonló számokat hoz. Ezeknek a csapatoknak nagyjából 5-7 játékosa ér 1 millió eurót, rajtuk kívül pedig páran akár a 2 milliót is megütik. A csoport legerősebbjei viszont nagyon magabiztosak ezen a téren, mint a Steaua, a Legia, az APOEL Nicosia, vagy a Partizan Belgrad is akár. Ők már képviselnek egy olyan szintet, hogy kis szerencsével akár a BL-csoportkörébe is el tudnak jutni néhány évente, ám ott várhatóan nem sok veszélyt jelentenének az ellenfeleikre.
Innentől már csak értékes keretek vannak, minden csapat megüti a nemzetközi szintet (egy El-csoportkört nagyon simán). A Slavia Prahának például 9 olyan játékosa is van, aki legalább 2 milliót ér, a KRC Genknek pedig van vagy 12. Amúgy érdemes ezen a pontot szemügyre venni a bolgár Ludogorets számait, hiszen meglepően sokat érnek: 22-en fél millió fölött, 14-en 2 millió fölött, 5-en pedig 3 millió fölött vannak. Ha megnézzük a Vidi erre vonatkozó adatait, látható: nem kis bravúrt mutattak be a fehérváriak a BL-selejtezők második körében a zöldek búcsúztatásával.
Ennél félelmetesebb számokat már csak az igazi nagy klubok tudnak hozni. Nem kell itt egyből a Real Madriddal jönni, elég csak a Sevillát, a Leipziget, a Benficát, a Burnley-t, vagy a Dinamo Kijevet látni: az ő kezdőcsapatukban már csupa 5 milliónál is értékesebb játékos van, akikkel így ezek a csapatok már egy egészen másik szintet képviselnek. Emlékszünk még a Videotonra? Volt három 1 milliós futballistájuk – máshol ennyi a kispadra sem biztos hogy elég lenne.
Összegzés
Látva a számokat kijelenthető: jelenleg két olyan együttese van Magyarországnak, amely bármilyen eséllyel pályázik egy európai kupás főtáblára. Az NB I két kiemelkedő csapata viszont, a pénzekkel alaposan megtámogatott Vidi és a Ferencváros viszont nemzetközi viszonylatban egyáltalán nem számít nagyhalnak. Az esetükben sokkal inkább az Európa-liga lehet reális célpont egy jó sorsolással – a Fradi idén megszívta a Maccabival, amely ha nem is sokkal, de azért jobb csapatnak mondható, a Vidi viszont a Ludogorets kiverésével már véghez vitt egy bravúrt, a Malmö ráadásul valamivel gyengébbnek tűnik a bolgár csapatnál. Az Újpestnek nyilván esélye sem volt a Sevilla ellen, ők az első kör abszolválásával kihozták a maximumot ebből a selejtező-sorozatból. A Honvéd viszont egy nagyon gyenge ellenféllel szemben maradt alul, ami rém kellemetlen hír.
Összességében azt látni, hogy órási különbségek vannak a csapatok között. A leghátsó szekciónak például nem ártana egy külön sorozatot indítani, mert az ő hátrányuk akár csak egy Standard Liege-el szemben is felfoghatatlan. De lényegében a “középmezőny” is hasonló helyzetben van, hiszen pénzügyileg olyan szinten hátrányosabb helyzetben vannak, hogy nem lehet komoly ellenfélként tekinteni rájuk mondjuk egy Ajax szintjén. Az UEFA-nak el kéne gondolkodnia az ilyen problémák megoldásán, mert ezek a különbségek egyre csak nőnek. Azok jutnak pénzhez, akik a BL-ben meg az El-ben játszanak – viszont akik mindig ott játszanak nagyon jól járnak, akik meg soha, azok nem tudnak előre lépni. Alapos átszervezésekre lenne szükség az Európa-liga kapcsán, talán nem lenne rossz egy harmadik sorozat sem.
