Kalmár: “Van már rutinom a sérülésekben…”

A magyar válogatottba másfél év után győztes góllal visszatérő középpályás lelkesen áll az új kihívások elé…

(Photo by Pedro Salado/Quality Sport Images/Getty Images)

A magyar válogatott idei utolsó hazai mérkőzésén másfél év kihagyás után tért vissza Kalmár Zsolt, aki csereként beállva egy gyönyörű szabadrúgásgóllal döntötte el a Görögország elleni felkészülési mérkőzését. A felvidéki FC DAC 1904 csapatkapitánya a minap a Nemzeti Sport részére adott hosszabb interjút, melyben az elmúlt időszak megpróbáltatásairól beszélt:

“Azok után, amin keresztülmentem, azt hiszem, lelkileg is erős vagyok. Sokat fejlődött a személyiségem a tavaly márciusban, Andorrában elszenvedett súlyos sérülésem után. Mindez elsősorban gondolkodásmódomban nyilvánul meg. Meglehet, kissé furán hangzik, de a pályán sok mindent másképp látok, letisztultabbá vált a játékom. Volt időm átértékelni magamban a dolgokat, tudom, mi a fontos, mi nem. Embert próbáló perióduson vagyok túl – a lényeg azonban az, hogy túl vagyok rajta. 

Nagyon nehéz volt, amikor tudatosult bennem, hogy miről maradok le. Amikor közölték velem a pontos diagnózist, vagyis azt, hogy a keresztszalagom nagyobb része megsérült, egyúttal arról is tájékoztattak, hogy az elkerülhetetlen műtét milyen hosszú kényszerszünettel párosul, na, akkor elsírtam magam. Egy világ dőlt össze bennem, hiszen rögtön tudtam, lemaradok az Európa-bajnokságról. Az Andorra elleni világbajnoki selejtezőt megelőző hónapokban a DAC-ban is remekül ment a játék, volt okom abban bízni, hogy a nyáron a szlováknál is erősebb bajnokságba igazolhatok. Ez tulajdonképpen egy másodperc alatt, egy balszerencsés mozdulat miatt elúszott – ezt volt nagyon nehéz feldolgozni. Az operációt követően viszont már csak az járt a fejemben, mit kell tennem azért, hogy a lehető leghamarabb visszatérhessek. Jóllehet volt ebben már rutinom, mivel korábban különböző sérülések miatt nem egyszer, nem kétszer kellett kimásznom egy meglehetősen mély gödörből. Mindamellett a rosszban is a jót kerestem: úgy voltam vele, ha eddig sikerült, ezúttal is megcsinálom!”

A középpályás kihangsúlyozta, hogy leginkább a családjának és a barátainak köszönhető, hogy átvészelte az akadályokat.

“Ha a játékpercek és a gólok arányát nézem, nincs okom a panaszra, ha a legutóbbi hat meccset veszem alapul, átlagban hatvanpercenként találok a kapuba. Ha ez így megy tovább, gólkirály leszek… Komolyra fordítva: annak örülök, hogy egyre jobban megy a futball, a „finom” mozdulatok is kezdenek visszajönni, de azt is érzem, hogy még nem vagyok százszázalékos állapotban, a Spartak Trnava ellen például hetven perc után elfáradtam. Némi időre még szükségem van ahhoz, hogy teljesen utolérjem magam – a téli felkészülés erre tökéletes alkalmat kínál. Ne felejtsük, tizenhat hónapig nem léphettem pályára, még ennél jóval rövidebb kihagyás sem múlik el nyomtalanul, nemhogy ilyen hosszú” – jegyezte meg a formájával kapcsolatban.