Szomorú jubileum – Tíz esztendeje nincs köztünk Fehér Miklós

Minden magyar futballszurkoló fejébe örökre bevésődhetett a dátum: 2004. január 25. Ezen a napon hunyt el tragikusan fiatalon Fehér Miklós, a Benfica és a magyar válogatott csatára bajnoki mérkőzésen.

Ott esett össze, ahol jól érezte magát, ahol imádott lenni, ami szent volt számára. A zöld gyepen. Játék közben, akkor, amikor már csak másodpercek voltak hátra a mérkőzésből. Fájóan kevés idő jutott neki ezen a Földön, mindössze 24 esztendős volt, pedig még most is futballozhatna szeretett együttesében, a Győrben, és a válogatottban is. Fociznia kellene, de már csak az égiek között teszi nagy nevek társaságában. Fáj! Még ennyi idő távlatában is élénken él az emlékezetben minden pillanata azoknak a perceknek, amikor megkapja élete utolsó sárga lapját, majd a rá jellemző csibészes mosoly, és a dráma pillanatai.

2004. január 24-e volt, egy havas, hideg téli nap. Portugáliában szakadt az eső egész nap, még Guimarãesben is, ahol aznap este bajnokit játszott a Benfica. A hatvanadik percben érkezett a magyar támadó, hogy frissítse a sasok támadójátékát. A ráadás perceiben egy bal oldali beadást pörgetett Aguiar elé, aki továbbította azt a kapuba, vezetett a Benfica, de gyorsan drámába torkollottak az események. Két perccel később ugyanis Fehér akadályozott egy bedobást, amiért a játékvezető sárga lapot adott, Miki mosolyogva vette tudomásul. Két lépés, haját kisimította homlokából, a felezővonalnál hirtelen előrehajolt, egyre jobban összegörnyedt, nem sokkal később háttal a földre zuhant. Játékostársai azonnal tudták, hogy nagy baj, megkezdődött a küzdelem a magyar fiú életéért, sajnos azonban hiába próbálták már ott a pályán újraéleszteni, 25-én hajnalban az egyik guimarãesi kórházban elhunyt a magyar támadó.

Az utolsó mosoly – pic5.gophoto.us

A csatár azon a héten kisebb megfázással bajlódott, mint azt a hivatalos honlapján is írta, ennek ellenére kettőzött erővel hajtott abban a fél órában, amiben lehetőséget kapott, jutalma egy gólpassz lett. Azokat az utolsó perceket azonban inkább kihagytuk volna. Akkor elvesztettünk egy tehetséges, de már befutott játékost.

Temetésére sokan érkeztek. Játékostársai vitték a koporsóját, itt volt a teljes Benfica vezérkar, csapattársak, rajongók, barátok, ismerősök, és természetesen a családtagok. Több százan vettek végső búcsút a fiatal labdarúgótól, aki idén nyáron még csak harmincöt esztendős lenne.

„Engem a futball megtanított győzni, és megtanított veszíteni is, és megtanított arra is, hogy az öröm úgyis felülkerekedik a bánaton, és hogy a gól maga a boldogság, a gyógyír minden addigi kihagyott helyzetre…”

– mondta Fehér még 2000-ben a Litvánia elleni 6-1-es meccs után, amelyen mesterhármasig jutott.

A Benfica stadionjában elneveztek egy szektort és visszavonultatták a 29-es mezt is. Mellszobra emlékezteti az érkezőket egy csupaszív fiatalemberre a stadionba érkezőket.

Délután Győrben megemlékezést tartanak, amelyen beszédet mond Fehér Miklós legjobb barátja és korábbi csapattársa, Stark Péter, a Benfica alelnöke is részt vesz az eseményen.

Nyugodj Békében Miki!

Gavalovits Sándor