A világbajnokság csoportkörének második fordulójában ezúttal Hollandia és Ausztrália találkozott egymással, s a várakozásokkal ellentétben alaposan megnehezítette a németalföldiek dolgát az első meccse óta sokat javuló Ausztrália. Ennek ellenére végül érvényesült a papírforma, s győzött Hollandia.
Arjen Robben – intelrecord.com
A találkozó kezdeti szakaszában – ahogy az talán természetes is -, mind a hollandok, mind pedig az ausztrálok igyekeztek fogást találni az ellenfelükön és a legkevésbé sem állítható az első percekről, hogy fejjel rohantak volna egymásnak a mérkőző felek. A puhatolózás azonban nem sokáig tartott, hiszen a socceroos a Chile elleni vereséget követően kifejezetten bátran játszott Louis van Gaal legénysége ellen, s bár lényegesen többet birtokolta a labdát, mint a Spanyolország 5-1 arányú leigázásával hangoló Hollandia, mintegy negyedóráig nem alakult ki komolyabb gólszerzési lehetőség a kapuk előtt. Az első valamirevaló helyzet talán a 17. perchez köthető, amikor Stefan de Vrij labdavesztése után felgyorsítottak a szigetországbeliek, s Mathew Leckie középre tett labdáját kapura lőhette volna Mark Bresciano, ám nagyot mentett Martins Indi. A következő minutumban Arjen Robben végezhetett el mintegy harmincöt méterről szabadrúgást, s ugyan a beívelésbe bele tudta tenni a fejét Robin van Persie, nem volt nehéz dolga Mathew Ryan kapusnak.
Két perccel később, a 20. percben azonban már tehetetlennek bizonyult az FC Bruges légiósa: a félpályánál le tudott ugyanis fordulni védőjétől Robben, s a tőle megszokott száguldás végén, a tizenhatoson belülre érve kilőtte a bal alsó sarkot, 1-0. Még ki sem örömködhették magukat a németalföldiek, amikor az ausztrálok már ki is egyenlítettek. Tudniillik a középkezdést követően Ryan McGowan remek hosszú indításakor nem figyelt kellőképpen De Vrij, így Tim Cahillhez eljuthatott a labda, s a korábbi evertonos zseniális kapásgólt lőtt ballal, 1-1.
A gyors egalizálás érthetően felszabadító érzés volt a sárga-zöld mezes ausztrálok számára, s a 32. percben már a vezetést is megszerezhették volna: egy szabadrúgást követően Matthew Spiranovic maradt meglepően üresen, ám mivel a hazájában futballozó védő ezzel nem volt tisztában, kapkodva, kifacsart testhelyzetből lőtt kapura – nem is okozott riadalmat. A félidő véghajrája egy csúnya jelenetet tartogatott: Cahill lépett oda keményen Indinek. A szabálytalankodó játékosnak ez volt a csoportkörben a második sárga lapja, s ezért a Spanyolország elleni meccset kénytelen kihagyni. Nála is rosszabbul járt az áldozat, hiszen Indi olyan rosszul esett, hogy hordágyon, nyakmerevítővel a nyakán kellett levinni a pályáról, egyelőre kérdéses, mennyire súlyos a sérülése a PSV balhátvédjének.
Az első játékrészt követően nem érdemtelenül állt döntetlenre az összecsapás, hiszen az „auszik” játékára cseppnyi elfogódottság sem volt jellemző, sőt a legtöbb mutatóban – labdabirtoklás, kapura lövés, szögletek száma – valamivel jobban is teljesítettek riválisuknál. A hollandok ugyanakkor nem tudták azt a szemet gyönyörködtető futballt bemutatni, mint amit a spanyolok ellen láthattunk tőlük.
Már a második félidő az első percében gólt lőttek Ange Postecoglou szövetségi kapitány „fiai”, más kérdés, hogy a támadó szabálytalanul hozta magát helyzetbe. Ez a szituáció azonban előrevetítette, hogy a párharc esélytelenebbjeiként kikiáltott Ausztrália továbbra sem adja olcsón a bőrét. A következő percben pedig már Robin van Persie szabálytalankodott Spiranovic ellen, így a holland gólzsák kihagyni kényszerül a Chile elleni utolsó csoportmeccset.
Aztán az 53. percben már az ausztrálok kerültek előnybe: a „kenguruk” bal oldalról igyekeztek középre tenni egy labdát, amelybe azonban – vétlenül ugyan, de – belenyúlt Daryl Janmaat, s a büntetőt a csapatkapitány Mile Jedinak értékesítette is, 2-1.
Lélekromboló lehet, hogy az első felvonáshoz hasonlóan ezúttal is gyorsan jött a válasz, csak ezúttal a másik oldalon: Memphis Depay kiválóan indította az üres területre bemozgó Van Persie-t, s a klasszis nem is hibázta el a ziccert közelről a mérkőzés 58. percében: 2-2.
Sőt, újabb tíz perccel később már ismét az európaiaknál volt az előny: Depay a gólpassza után ezúttal maga zárta le az akciót, miután mintegy huszonöt méterről kapura lövésre szánta rá magát – akármennyire jól eltalált kísérlet volt, Ryannek illett volna hárítania, 2-3.
A vezetés megszerzése természetesen megnyugtatta a holland futballistákat, akik egyre inkább kezdték átvenni a játék irányítását. A közel hatvan percig tapasztalható fej-fej melletti küzdelem egyre kevésbé bizonyult élesnek, s az idő előrehaladtával egyre inkább az Oranje akarata érvényesült. Hiába tett meg mindent az egalizálás érdekében, nem tudott mit kezdeni ellenfelével az ausztrál válogatott, amely bármennyire is szimpatikusan és jól játszott az ütközet nagy részében, végül nem tudta borítani a papírformát, s az újabb vereségével nagyon nehéz helyzetbe kerültek a továbbjutást illetően. Arjen Robbenék számára azonban ezzel szemben fontos lehet, hogy kevésbé sziporkázó játékkal is képesek voltak begyűjteni a három pontot, ami még nagyon jól jöhet a későbbiek folyamán.
Ausztrália – Hollandia: 2-3 (1-1).
Porto Allegre, Estádio Beira-Rio
Vezette: Djamel Halmouidi (algériai)
Ausztrália: Ryan – McGowan, Spiranovic, Wilkinson, Davidson – Jedinak, McKay – Leckie, Bresciano (Bozanovic, 52.), Oar (Taggart (77.) – T. Cahill (Halloran, 68.). Szövetségi kapitány: Ange Postecoglou
Hollandia: Cillessen – Janmaat, Vlaar, De Vrij, Martins Indi (Depay, 45.), Blind – De Guzmán (Wijnaldum, 78.), Sneijder, N. de Jong – Robben, Van Persie (Lens, 87.). Szövetségi kapitány: Louis van Gaal
Gólszerzők: Cahill (21.), Jedinak (54. – 11-esből), ill. Robben (20.), Van Persie (58.), Depay (68.).
Sárga lap: Cahill (43.), ill. Van Persie (47.).
Kiállítva: -, ill. -.
Budai Levente
