Eb 2020: ezért nem tért haza a futball – elemzés

Szubjektív vélemény, elemzés és értékelés az Európa-bajnoki döntő kapcsán, arról, hogy miért veszített Anglia, avagy miért nem tért haza a futball! A témával Farkas Bence, a FociClub.hu szerkesztője foglalkozott.

(Photo by Mike Egerton/PA Images via Getty Images)

Az ötvédős, (túlzottan) defenzív taktika

Southgate csapata mindhárom csoportmeccsen a 4-2-3-1-es felállásban játszott, majd a németek ellen átállt az ötvédős taktikára, ami két okból is érthető volt: egyrészt tükrözte a németek ötvédős felállását, másrészt Southgate láthatta, hogy a magyar válogatott mekkora fejtörést okozott Löw csapatának ezzel a hadrenddel. Összességében bejött a húzás, igaz meg kell említeni Müller kihagyott ziccerét, ha az bemegy, lehet, hogy már akkor kiesnek az angolok. Ezután a meccs után visszaállt a négyvédős játékra Southgate, majd a döntőre újra elővette az ötvédős felállást.

A finálé első két percén kívül – amikor Shaw a szárnyvédő pozíciójából felérve remek gólt szerzett a másik szélső védő, Trippier beadásából egy szép kontra végén – nem működött ez a felállás. Anglia – hazai pályán, 67 ezer szurkoló előtt – ráült egygólos előnyére, teljesen átadta a kezdeményezés lehetőségét Olaszországnak, igaz az első félidőben ezzel nem igazán tudott élni Mancini csapata. Az már ekkor is látszott, hogy Kane nagyon egyedül van elől, ezért elkezdett visszalépni, és nagyon távol került Donnarumma kapujától, és Sterling gyorsaságát sem tudták így kihasználni az angolok az esetleges kontratámadásoknál.

Aztán a második félidőre feljavult Olaszország játéka, egyre nőtt a nyomás Anglián, aminek végül meg is lett az eredménye, egy kapu előtti kavarodás után a 67. percben Bonucci egyenlíteni tudott. A hét inkább védekezésben erős mezőnyjátékos (Trippier, Walker, Maguire, Stones, Shaw, Phillips és Rice) nem tudta elegendő mennyiségű és minőségű passzal ellátni a három támadót (Mount, Sterling és Kane), így szétszakadt az angolok csapata, mindemelett az olaszok rutinos védői remekül olvasták a játékot, egy nagy hibát követtek el az egész meccsen, ám amikor a 96. percben Saka megindult volna, Chiellini rögtön megállította.

(Photo by Andy Rain – Pool/Getty Images)

A (késői) cserék és rutintalanság a tizenegyeseknél

Southgate az egész torna ideje alatt viszonylag későn küldte be cseréit – olyan játékosokat, akik sok válogatott kezdőcsapatába is befértek volna -, pedig Grealish mindig remekül, gólpasszokkal hálálta meg a bizalmat. Southgate a 70. percben cserélt először a döntőben, Saka, állt be Trippier helyére, a 74. percben pedig Henderson az addig nagyszerűen futballozó Rice helyett, míg Mancini folyamatosan frissítette csapatát. A szurkolók által – talán jogosan – pályára követelt Grealish csak a 99. percben állt be a visszafogottan játszó Mount helyett, és tudott is színt vinni a játékba, de ezúttal nem tudott gólpasszt adni vagy betalálni. A hab a tortán viszont csak ezután jött, a 120. percben Southgate a tizenegyespárbajra készülve egy szöglet előtt lehozta a csereként beálló – és gyengén játszó – Hendersont, illetve Walkert, aki belső védőként is helyt állt. Helyettük két rendkívül tehetséges fiatal, de a tornán keveset játszó támadó állt be Rashford és Sancho személyében. Rashford öt meccsen 103 percet kapott, Sancho pedig három meccsen 97-et. Rashfordról azóta kiderült, hogy sérülés hátráltatta és műteni is kell, Sanchot pedig talán a klubváltás körüli hercehurca miatt küldhette pályára kevesebbszer Southgate.

Ezek után jöhetett a tizenegyespárbaj, melyet az olaszok kezdhettek, ezzel mentális előnybe kerültek. Berardi és Kane is betalált, majd Belotti hibája után Maguire góljával már vezetett Anglia, azaz ekkor már ők voltak pszichológiai- és gólelőnyben. Ezután a meccs egyik hőse, Bonucci talált be, majd a csereként a tizenegyesekre beálló, 23 éves Rashford hibázott. Bernardeschi góljával ismét Olaszország került előnybe, majd Donnarumma percei következtek: hárította a szintén a 120. percben beálló, 21 éves Sancho tizenegyesét. Az utolsó körben az addig olasz színekben tizenegyest nem hibázó Jorginho állt oda, de Pickford védeni tudott, ezzel meccsben tartva Angliát. Ezt követően jött az igazán érthetetlen döntés, az utolsó tizenegyest a 19 éves Sakára bízta Southgate, viszont a fiatal játékos büntetőjét védte Donnarumma, ezzel Európa-bajnok lett Olaszország! A slusszpoén valószínű, hogy a hatodik körben jött volna, amikor is elképzelhető, hogy Pickford állt volna a labda mögé. Több szakértő (Jose Mourinho és Roy Keane) is felvetette a rutinosabb játékosok (Sterling, Grealish, Shaw) felelősségét, hogy miért nem vállaltak tizenegyest, ám Southgate később elmondta, hogy ő döntött az ítéletvégrehajtókról, Grealish pedig Twitter-oldalán tette közzé, hogy ő vállalt volna büntetőt, de a mester máshogy döntött…

(Photo by Paul Ellis – Pool/Getty Images)

Fényes jövő?

Az angol keret legtöbb tagja nagyon fiatal: Phil Foden (21), Mason Mount (22), Bukayo Saka (19), Jadon Sancho (21), Marcus Rashford (23), Jude Bellingham (18), Reece James (21), Declan Rice (22), Ben White (23), Aaron Ramsdale (23) vagy akár a most sérülés miatt kimaradó Mason Greenwood (19), Trent Alexander-Arnold (22) vagy a bő keretbe sem beférő Harvey Barnes (23), Tammy Abraham (23), Aaron Wan-Bissaka (23) és a rutinosabb játékosokban, mint Jordan Jordan Henderson (31), Kieran Trippier (30) és Kyle Walker (31) is benne van a jövő évi világbajnokság, sőt a legtöbben: Raheem Sterling (26), Harry Kane (27), Harry Maguire (28), John Stones (27), Luke Shaw (26), Jordan Pickford (27), Dominic Calvert-Lewin (24), Jack Grealish (25), Ben Chilwell (24), Kalvin Phillips (25) Tyrone Mings (28), Conor Coady (28), Sam Johnstone (28) vagy a most nem beférő Jesse Lingard (28), Danny Ings (28), Ollie Watkins (25), James Ward-Prowse (26), Dean Henderson (24), Joe Gomez (24) vagy Nick Pope (29) több nagy tornán is részt vehetnek még, ezért bizakodhatnak az angolok, de ezzel a visszafogott taktikával hiába vannak a válogatottnak remek támadói, elképzelhető, hogy nem fognak tudni nagy tornát nyerni az angolok.

Ugyan a tendencia javuló, Anglia elődöntőbe jutott a 2018-as vb-n, most a finálé is összejött, de nagy kérdés, hogy Southgate-e a megfelelő ember a feladatra. Irányítása alatt rengeteget fejlődött a válogatott, de egyáltalán nem biztos, hogy az ő vezetésével hazatérhet a futball, mert ezen az Eb-n Ukrajnán kívül egy csapat ellen sem teljesített lehengerlően Anglia, és a döntőn kívül csak egyszer találkoztak klasszikus topválogatottal, az évek óta önmagát kereső Németországgal, – akik Müller helyzetével akár ki is ejthették volna Angliát – és a legjobbját, Eriksent már az első meccsükön elveszítő Dánia ellen is egy véleményes, kipattanó tizenegyes kellett a továbbjutáshoz. Igaz, hogy Anglia csak két gólt kapott és tizenegyet rúgott a tornán, ám a tizenegy gólból négy Ukrajna ellen, egy-egy Olaszország, Horvátország és Csehország ellen, kettő-kettő pedig Németország és Dánia ellen született, Skócia ellen pedig nem sikerült betalálni.

Nyilvánvaló, hogy az ezüstérem is – ráadásul veretlenül, tizenegyespárbajban alulmaradva – remek teljesítmény, de talán több is volt ebben az angolok számára szinte teljes mértékben hazai pályán rendezett tornában, (csak az Ukrajna elleni negyeddöntőn kellett elhagyniuk a Wembley-t) ám úgy tűnik, hogy az angol szövetség bízik a kapitányban. A 2022-es katari vb után lehet, hogy már okosabbak leszünk…