Amikor egy klub két legendás alakja találkozik, lepacsiznak, megölelik egymást, és szívesen anekdotáznak egyet a régi szép időkről. Ám ha az egyik legendát José Mourinhónak hívják, akkor ott nincs pacsi, se ölelés, csak a kőkemény odamondogatás.
Kép forrása: mirror.co.uk
Valóban csak a szerencse dolga?
Még a nyáron, a Bajnokok Ligája csoportkörének sorsolásánál úgy hozta az élet, hogy a Chelsea, és a németek kék-fehér alakulata, a Schalke összekerült a G jelű csoportban. Annak rendje és módja szerint Londonban az első fordulóban össze is találkozott a két csapat, és az akkor még Jens Keller edző írányítása alatt lévő gelsenkircheni csapat nem kis meglepetésre egy pontot elcsent a Chelsea-től. Ám, milyen az élet, mielőtt újra találkoztak volna a felek, Kellert a siralmas eredmények miatt elküldték a kispadtól, és helyére azt a Roberto Di Matteót nevezték ki, aki 2012-ben egyfajta csodát vitt véghez, és az áhított BL-trófeát a Chelsea vitrinjébe helyezhette, miután átvette a menedzseri posztot André Villas-Boastól. A Chelsea-tulajdonos, Roman Abramovich nagy álma teljesült ezzel, de nem sokáig volt hálás, fél év után kirúgta Di Matteót, és nem sokkal később visszacsábította José Mourinhót Londonba. Mourinho immár a második időszakát éli a Chelsea menedzsereként, és tartsák bármekkora talentumnak, a BL-t még neki sem sikerült megnyernie a londoni kékekkel, és ez hagyott benne némi tüskét a munkásságát illetően. A Porto, és az Inter vezetőjeként sikerült, a Chelsea-vel még a közelébe sem jutott. Most, a Stamford Bridge két legendája egymás között lejátszhatja, hogy ki is a legnagyobb, és ez Mourinho szerint nem kérdéses.
“A Bajnokok Ligája, mint már sokszor mondtam, nem következménye a belefektetett munkának. BL-t nyerni szerencsével is lehet, nem kell hozzá kiugró év, hogy egy csapat megnyerje. Lehet a legrosszabb évben is nagyot alkotni itt, mint ahogy tette azt 2012-ben a Chelsea, vagy 2005-ben a Liverpool. Mindkét csapat borzasztóan szerepelt, a bajnokságban csak a hatodikak lettek, de mégis megnyerték a Bajnokok Ligáját. Nincs ebben nagy titok. A kieséses versenyben van egy nagy számú kiszámíthatatlanság, ami kedvez az ilyen csapatoknak. Lehet, hogy én nem nyertem BL-t a Chelsea-vel, de nézzék meg a 2005-ös évünket, vagy a 2006-ost! Amit akkor alkottunk, azt senki nem veheti el tőlünk, egész évben sikeresek voltunk, és egy nagy győzelemmel gazdagodtunk a végén. Abban komoly munka volt, nem szerencse. Idén is dolgozunk a sikerért, és eddig nagyszerűen teljesítünk, s talán a végén a BL is meglesz. Megyünk a magunk útján. ”
Miután kifejtette véleményét a Bajnokok Ligája győzelemről, nem felejtette el pár kedves szót is becsempészni mondandójába.
“A történelem, az történelem, és Di Matteo történelmet írt a Chelsea kispadján. Neve örökre fennmarad, akárcsak az enyém. Én is megírtam itt a magam történelmét. Ahogy sok-sok játékos, és menedzser megtette előttünk. És most újra itt a lehetőség, hogy történelmet írjunk, mindannyian.”
Demmel László
