A spanyol Samu Castillejo-nak még többet jelentette a szombati győzelem a Hellas Verona ellen mint a csapat többi tagjának, hiszen a támadó nagyon rég óta nem lépett pályára a Milanban.
A Milan 7-ese még az előző bajnokság 37. fordulójában játszott utoljára, akkor félórát kapott a Cagliari elleni. Nyáron sokáig úgy nézett távozik is, de végül maradt és keményen dolgozott, munkája most kifizetődött.
“A könnyeim mindent elárulnak arról az időszakról, amin keresztül mentem és amiben jelenleg vagyok. Én ilyen vagyok. Az első lehetőség alkalmával ki akartam tenni a szívemet és a lelkemet a pályára. Szeretnék köszönetet mondani a családomnak, a barátaimnak és Istennek is.
Néha nem egy emberen múlik minden, hanem sok más dolgon is. Mindig minden egyes alkalommal a szívemet és a lelkemet beleadtam, amikor pályára léptem a Milanban. Örülök a családomnak és a barátaimnak, akik mellettem álltak ebben a nehéz periódusban. Boldog vagyok, hogy segíteni tudtam a csapatnak, a csapattársaimnak és a Milannak. Ez egy nagyszerű család.
Ezen a nyáron közelebb álltam a távozáshoz, de végül maradtam. A hozzáállásom mindig ugyanaz: keményen edzek és a célom, hogy készen álljak. Ezen az estén jól sikerült és elégedett vagyok. Már több éve itt vagyok a Milanban. Akkor érkeztem, amikor a klub nehéz helyzetben volt és mostanra mindent sikerült megváltoztatni. A sors ehhez a mezhez köt engem. Közelebb volt a távozás, mint a maradás, de végül a sors azt akarta, hogy itt legyek. Nagyon boldog vagyok és alig találok szavakat” – öntötte ki a lelkét Castillejo a mérkőzés után.
Íme, ahogy a csapattársak vigasztalják Castillejot
